megjöttem lengyelből. és igen, jó volt. mert nem tudok rá mást írni. egyébként az egész baszott szarul volt megrendezve, tulajdonképpen semmit sem látunk, amit érdemes lett volna. a kajájuk viszonylag ehető volt, de nagyon keveset adtak főleg reggelire, és vacsorára. és a társaság se volt éppen nagyon jó. de a barátnőimmel voltam. Szilvivel és Debyvel. és tudjátok mit? ezért megérte. mert szeretem őket. ők ugyan folyamatosan kiakadtak egymásra valamiért. ha ketten lettek volna, ezek a tábor végére hozzá se szólnak a másikhoz. de nem voltak ketten. nekem mindkettő elbeszélte gondját. én meg mindkettőt lehülyéztem, hogy hagyja a másikat. az olyan. ez van. így kell szeretni. és kész. x) a táborból egy fontosabb pillanatot emelnék ki. a vasárnapot. az volt a tavalyi csütörtök. a legjobb és legrosszabb nap. a legjobb, mert BoneyM koncerten voltunk, és az iszonyatosan jó volt. nagyon tetszett. mindenkinek. a legrosszabb pedig e nap délutánján történt. kint szépség versenyt rendeztek. tőlünk is neveztek elég sokan. végig néztük a produkciójukat. és eredményhírdetés előtt volt szünet. mi meg a szünetben megnéztük, ahogy egy MAGYAR lány [Hosszú Katinka] világbajnok lett. volt sat-tv és németül adták, de láttuk. a sofőrünk, Szilvi, Deby, Laci, Zoli, Fásy meg én. közben kint lehetett szavazni, hogy ki nyerje a szépségversenyt, de mivel mi ezt nem tudtuk nem szavaztunk. 20 díj volt ebből körülbelül 10-12t a magyarok nyertek. tehát a nagytöbbséget. ott voltunk az eredményhírdetésen is. a végén a szobánkba voltunk és bejött hozzánk Aranka, hogy lecseszen minket. azért, mert nem szavatunk: pofátlanok voltunk a MAGYARokkal szemben. hát én ezt ki is kértem magamnak. mi az, hogy pofátlan voltam 6 magyarral szemben, aki amíg ott voltunk egyetlen egy kedves szava nem volt hozzánk? sőőőt. én voltam a pofátlan, mert megnéztem, hogy egy MAGYAR világbajnok lett. ezt meg is mondtam neki. nem szólt semmit. elment. miután elment a lányok elhűlve néztek rám. mert én nem szoktam visszabeszélni. én nem borulok ki. én nem mondom meg a magamét. ilyen vagyok és kész. de ha valami igazságtalan, és fennakadok rajta, akkor igenis megmondom. szerintem, ha a tábor előtt azt mondják, hogy beolvasok Arankának körberöhögöm őket. de Aranka is körberöhögött volna. sőt szerintem mindenki. mert én tényleg nem szoktam ilyet csinálni. nem azért, mert félnék a következményektől. nem. egyszerűen én csak magamban elraktározom a dolgokat. aztán kiírom magamból. vagy ide, vagy a naplómba. bár inkább az utóbbi. de utána szerintem Aranka is belátta, hogy igazam volt, mert ugyanúgy viselkedett velem/ünk szemben. :D [Aranka egyébként az egyik tanár volt.]
Heydy

u.i.: majd képek is lesznek. valamikor.